Reklám, ami fabatkát sem ér
, ,
Amikor még újságíróként dolgoztam egy körzeti jellegű rádiónál, gyakran megtörtént, hogy a reklámbegyűjtőnk a vállalkozónál összegyűjtötte az adatokat, azokat odanyomta valamelyik újságírónak, aki a cetlin található feljegyzések alapján összeütött egy félperces rádióreklámot. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a műsorba kerülő reklámok úgy hasonlítottak egymásra, mint egyik tojás a másikra. „Ne feledje! Az x a legolcsóbb a városban...”, Ha élelmiszer, akkor Y vállalkozás”, „Kínálatunkból: fűrészeltáru, cement, tégla, betonvas...”, „A legkedvezőbb áron”, „Nagy választékban”, „Minőségi”, „Kiváló minőségben”... Ha valamelyik kolléga elővett volna egy évvel korábbi reklámot, kicserélte volna a vállalkozás nevét, telefonszámát és címét, senki sem vette volna észre, hogy egy másik vállalkozás reklámját nyomjuk heteken keresztül.
Ebben a blogbejegyzésben tehát a reklámírás gyötrelmeivel foglakozom. A folytatáshoz katt a következő sorban a „(Dalje)” szóra.
Az igazi gond abban rejlik, hogy nem csak ennél az egy rádiónál készülnek hasonlóan a reklámok. A vajdasági rádióknál és a nyomtatott médiánál általánosságban ugyanez a helyzet. Az éppen a szerkesztőségben tébláboló újságíró kapja a „megtisztelő” feladatot, hogy írjon egy jó reklámot az éppen esedékes megrendelőnek. Ő pedig, mit is tehetne mást, megírja. Úgy, ahogyan tudja. Én is ezt tettem évekig.
Az újságírók nem szeretik ezt a munkát. Púp a hátukon. Előfordul, hogy éppen ráhangolódik a reklámírásra, és akkor a többitől eltérő, valamiben eredeti szöveg kerekedik ki. De attól még nem lesz feltétlenül jó a reklám, hiszen a bemondó adja hozzá a hangját, vagy a grafikai tervező „önti formába”. Az ő egysíkúsága, monoton önmaga-ismétlése képes úgy agyonütni a legjobb reklámszöveget is, hogy a kutya se ugatja meg, nemhogy vásárlókat csalogasson az üzletbe. De mivel szinte senki sem mérte/méri a reklámok hatását, igazából ez nem is számít - sem a megrenedelőnek, sem a reklám készítőjének.
Akkoriban került a kezembe egy többrészes, folytatásos írás egy magyarországi folyóiratban a marketingről, reklámról, vásárlás-ösztönzésről. Érdekelt a téma, korábban is olvasgattam a vásárlás lélektana témában ezt-azt. Ez a cikksorozat pedig éppen kapóra jött a reklámkészítéshez.
Most nyílván azt várod, hogy elmesélem, hogyan változtattam meg a rádió reklámjait, hogy ettől kezdve egészen más stílusú reklámok készültek. Sajnálom, a történet másképpen folytatódik.
Az olvasmány hatására írtam néhány „másmilyen” reklámot. Ezek azonban a lektor, bemondó, zenei szerkesztő közreműködésére többnyire úgy átalakultak, hogy mire műsorba kerültek, közel sem hasonlítottak az én elképzelésemre. És ráadásul még több munkát is jelentettek mindenkinek, aki részt vett az elkészítésben, hiszen nem a megszokott sablonra volt szükség. Nem volt egy népszerű törekvés, mondhatom.
Persze készültek jó reklámok is. Ezeket egy hangszalagra gyűjtöttem össze és sokáig őriztem, de egyszer elkallódott. Sosem került elő. Egyik kedvencem egy húsbolté volt. A Ludas Matyi hangjátékból kiollóztunk egy mondatot: „Ugye éhes vagy, Matyikám?” – kérdezi Matyi édesanyja végtelen kedvességgel... és erre épült az egész reklám. De nem azért lett jó a reklám, mert kiválóan volt megírva. Ez a kölcsönvett egyetlen mondat tette hatásossá. Mint később kiderült, az üzletvezetőt Matyinak hívták. Népszerű ember volt, jó kereskedő, az egész város ismerte.
Így esett meg, hogy a hangjátékból „átmentett” egyetlen mondat miatt a többi reklámtól eltérő szpottra mindenki felfigyelt, és azonnal az üzletvezető Matyira asszociált. Matyi pedig vette a lapot, és élvezte a fellendülő forgalom minden előnyét. Jellemző, hogy sem előtte, sem utána, sosem jártam abban üzletben...
Tanulság:
- Tényleges marketing-ismeretek nélkül is lehet jó reklámot készíteni, csak éppenséggel szerencse is kell hozzá.
- Merni kell eltérni, kitűnni a többi közül, még akkor is, ha ez nem könnyű.
- Érdemes kísérletezni.
- A marketing megtanulható.
- A jó reklám többszörösen megtérülő beruházás.
Ellenőrző kérdések:
- Gondold
végig, a te reklámod eltér-e valamiben is a többitől? (A név, cím és
telefonszám önmagában nem elegendő!)
- A te reklámjaidat is éppen unatkozó újságírók készítik?
- Megjelenés előtt ellenőrzöd-e, hogy milyen
reklámot készítenek neked a hirdetőújságnál, rádiónál, napilapnál,
kábeltévénél...
- Te is csak a konkurencia reklámjának a refrénje vagy? Esetleg
van saját ötleted, egyedi elképzelésed?
- Szoktad-e mérni a reklámjaid hatását?
Szép napot és bőséges bevételt kíván
Károly Vajdaságból.
p.s. Oszd meg velünk gondolataidat. A blog olvasói biztosan örömmel olvassák a te véleményedet is.
Hát igen...igen-igen elgondolkoztattál...a bejegyzésed megmozgatta bennem a vállalkozási időszakom hét évének emlékeit...és valóban a reklám a legtöbb esetben tiszta tényközlés volt...de legérdekesebbek az újévi, húsvéti, karácsonyi és egyéb ünnepek reklámjai voltak...amelyet meg sem írtunk...a médiára bíztuk ( és néha utólag morgolódtunk, mert a régmúlt idők reklámszövegei jelentek meg gyakran a mi nevünk alatt), mert a lényeg nem is a reklám tartalma volt, hanem, hogy:
- te is kellemes, boldog ünnepeket kívántál ügyfeleidnek (akik a visszajelzések alapján ezt értékelték is és büszkék voltak, hogy veled dolgoznak együtt),
- ezzel jelezted a leendő ügyfeleidnek, hogy te létezel,
- és jelezted a konkurenciának, hogy te létezel, sőt megteheted, hogy reklámozol,
- mert aki nem hirdetett ezeken a napokon, arról elindult a "pletyka", hogy már erre sem telik neki.
Valahogy így volt ez egykor, de sajnos sok reklám hallatán és láttán, sok esetben nem látom a változás jeleit.
Jó a meglátásod és tetszik a "Lúdas Matyis" példád. Nálad mindig valami hasznosat tanulunk ! Köszi.
Szép napot!
VLaci
By vastag on 09/04,2008, at 19:50
Laci!
Lehet, hogy hajmeresztő dolgot mondok, de szerintem nincs is szükség arra, hogy boldog újévet, kellemes karácsonyt, örömteli husvétot kívány az ügyfeleidnek. Csak azért, mert mindenki azt teszi? És ehhez kell a tájékoztatási eszközök nyilvánossága? Nem hiszem.
Ha már mindenképpen jelezni szeretnéd a leendő ügyfeleidnek, hogy létezel, és azt is szeretnéd, hogy konkurenciád tudja, hogy ezt is megteheted, akkor inkább alkalmazz olyan megoldást, amire tényleg felkapják a fejüket. Pl. kíványj kellemes december 3-át azzal az ürüggyel, hogy a karácsonyi+újévi jókívánságot senki sem gondolja komolyan, leginkább a titkárnők feladata, hogy megírják és elküldjék őket, te viszont azt szeretnéd, hogy a legszürkébb hétköznapok is sikeresek, eredményesek, boldokog, kellemesek, örömteliek lennének. És ennek érdekében te és vállalkozásod hajlandó is tenni az ügyfél érdekében.
El tudom képzelni, hogy ha egy ilyen tartalmú jókívánságot kap kézhez az ügyfeled december 3-án, akkor leesik az álla, és tényleg emlékezni fog rád. Az viszont egyáltalán nem baj, hogy a konkurenciád erről semmit sem tud. Legfeljebb küldesz neki is egy hasonlóan szívhezszóló üdvözletet, mondjuk január 3-ára időzítve... "Most, hogy immár túlvagyunk a karácsonyi + újévi rohamokon, egy rendkívül sikeres évet zártunk, jut elegendő időnk arra is, hogy Önöknek boldog új évet kívánjunk...bla-bla-bla..."
Szép napot és bőséges bevételt kíván
Károly Vajdaságból.
By Károly on 09/05,2008, at 23:11
Nekem gyakran a CHOKITO reklám jut eszembe, pedig már kb 15 éve nem látható sehol: "ronda, és finom!" - így szólt.
Arról jut eszembe, hogy tényleg sokan nem mernek eltérni a szokásos sablontól. Pár éve volt egy hirdető újságos próbálkozásom, ami nem hozta meg a várt sikert. Ezt követően kitaláltam egy szórólapot, ami nem 1, hanem több anyag összerakásából jött létre (4 oldalas, A5-ös méretű). A legfontosabb tulajdonsága amellett, hogy nem csak egy hirdetés volt rajta, az volt, hogy nagyon rikító színű papírra készítettem, és mivel semennyire nem értek a grafikához, ezért teljesen egyszerű anyagokat készítettem, képek helyett pedig csak kis képecskék vannak (kisgyerek, vagy állatok, vagy ilyesmik). Azt mondta erre egy "szakember" ismerősöm, hogy ez már múlt századi. Fel is hagytam vele, igaz, hogy nekem minden egyes alkalommal hozott a benne elhelyezett saját hirdetésem megrendelést... Az utóbbi időben eszembe jutott, és elővettem az ötletet, hogy leporoljam. A régi postaládás terjesztés helyett rájöttem, hogy jobb, ha kézbe van adva a városban a forgalmasabb helyeken, és összeállítottam hozzá egy ajánlót, ami arról szól, hogy ez bizony szándékosan ilyen csúnya.
Az első oldalán ez áll betűkiemeléssel:
"HA rsány
HA tékony
HA sznos!
Nevesse ki Ön is a
konkurenciát!"
Tegnap fénymásoltattam belőle 300-at a régi jól bevált narancssárga papírra, és a belváros üzleteiben szétosztottam a következő szavakkal: "Jó napot. Hoztam Önöknek egy NAGYON RONDA szórólapot." Ezek után mit gondolsz, hányan nézték meg?
Ha minden jól megy, hétfőn megtelik az első szám, mivel menet közben már ketten állítottak meg, hogy benne szeretnének lenni... Egyébként pedig ezek mellett a vonzereje az, hogy vállalom, hogy a hirdető üzletétől mindössze pár száz méteren belül fogjuk osztani, így az érdeklődők legfeljebb 10 percen belül el tudnak jutni a hirdető üzletébe. Nem tudom, mi sül ki belőle, de hogy feltűnő lesz, az biztos... Ha érdekel titeket, később szívesen beszámolok az eredményekről.
Kellemes napokat mindenkinek.
By Ötletgazda on 09/06,2008, at 18:18
A szokásos sablonoktól nem mindig térhetsz el...mert ha az ügyfelek tudatába évtizedeken keresztül beitatódott a médián keresztül egy felfogás, nem biztos, hogy te elég nagy vagy ahhoz, hogy azt megváltoztasd...mert lehet,hogy hasonló sikerekkel fogsz járni, mintha Indiába megpróbálnád a szarvasmarha hús fogyasztását propagálni...
A nagyok tudnak ezen változtatni...de a kicsik csak próbálkozhatnak...
Hát igen...a 65 éves Julis néni is tanga bugyogóban és áttetsző szoknyában sétált végig a városi parkban...de ha erre én akartam volna rávenni, akkor perverz disznónak nevezett volna...de mivel a nagy divattervezők szerint ez a divat...ez így normális...Capito ?
Akkor azok voltak a szokások a reklám területén...mindenki "sikerekben gazdag boldog újévet" kívánt a médián keresztül...és aki ezt nem tette...az nem is létezett...ez olyan valami, mintha a "sárga oldalakon" aki nem hirdet (ez olyan mint egy nagy telefonkönyv...de a vállalatok adatai és reklámszövegei vannak benne)az egy bizonyos körökben nem is megbízható partner...bla...bla..bla
Arról beszéltem, ami egykor volt...de nem minden rossz, ami egykor volt...csak nem sablonosan kell a kaptafát átvenni...alakítani kell azt korunk igényeihez.
Szép napot és kellemes hétvégét !
VLaci
By vastag on 09/06,2008, at 19:53
@ÖTLETGAZDA - nagyon tetszik az ötleted...kiváncsian várjuk az eredményeket !
Sok sikert !
By vastag on 09/06,2008, at 20:18
Szóval, te újságíró voltál? Akkor mostmán, tudom, hogy miért írsz ilyen jól. Tetszik, amiket írogadsz.
Azt nem értem, hogy akommentben ovlasható szórólapozás, miért jó? Ha ott kapom a szórólapot, ahonnan 10 bercen belül eljuthatok a reklámozóhoz, akkor el is fogok oda menni? Szerintem nem is olvasom el rögtön. Az is jó eredmény, ha egyáltalán valamikor is elolvasom majd. Pl. ha hazavittem. Szerintetek az utcán majd el fogom olvasgatni, hogy hol árulnak színes tévét és mivel éppen kevesebb mint 10 perc alatt oda érhetek az üzlethez, akkor már el is megyek és veszek is egyet?
Szerintem nem így van ez. Velem még sosem történt meg ilyesmi.
By Robi(ka) on 09/11,2008, at 20:31
ROBI(KA), olvastam talán az Ogilvy reklámkönyvében, hogy az ember hajlamos a saját véleményét előtérbe helyezni. Egy jó marketinges viszont a saját véleményéről tudja, hogy az 1, azaz EGY db a statisztikában. Ellenben a PROFI marketinges a saját véleményét NEM veszi bele még egynek sem a statisztikába. Őt ugyanis az érdekli, hogy MÁSOK mit gondolnak. Valahogy így szól az alapelv.
Másrészt pedig a MEGFIGYELÉSEM a következő volt: osztottunk korábban forgalmas csomópontokban szórólapot, és amikor a gyalogos megállt a piros lámpánál... nos találd ki, mit csinált: bámulta a semmit, esetleg a piros embert a lámpán, vagy... Bingó, nyertél! Megnézte, hogy mit adtam a kezébe. Még azt is teszteltem, hogy mi történik, ha a szöveget fejjel lefelé adom a kezébe. Tegnap egy üzletben be is mutattam az eladónak. NEM TUDOTT másként reagálni: megfordította, és megnézte. Utána megértette, hogy miért jó neki, ha így hirdet. Persze hogy nem plazmatévét kell hirdetni így, hanem pl. gyerekmegőrzést (képzeld el, anyu már el van késve, 3 gyerek lóg rajta, és éppen megy a bankba szerződést aláírni. Vajon berakja a csemetéket fél, vagy akár egy órára???) vagy játékot, vagy mobiltelefont, vagy valami olyant, ami nem túl nagy, és nem túl drága, és könnyen el lehet dönteni fél perc alatt, hogy kell, vagy nem. Eddig ilyen érdeklődőim voltak (sajnos a gyerek a héten kiakadt a suliban, így nem sokat lehetett dolgozni, emiatt még nincsenek végleges eredmények, de hamarosan lesznek).
Addig is üdv:
az Ötletgazda
By Ötletgazda on 09/12,2008, at 11:19
Kedves Olvasó!
Ha már eddig eljutottál az olvasásban akkor 2 dolog biztos:
1) Érdekel a marketing
2) Olvastad az előző kommentet.
Javaslatom: Olvasd el mégegyszer Ötletgazda kommentjének legalább az elejét. Egésszen addig, amíg arról ír, hogy mit tesz egy profi marketinges amikor saját véleménye van. Ez nem csak a marketingesekre vonatkozik, de nagyon jó lenne, ha minden vállalkozóra érvényes lenne. Tehát terád is.
A te véleményed és az én véleményem csupán egy a sok közül. Feltéve, hogy éppen úgy alakul, hogy én is a célcsoportodhoz tartozom. Akkor tényleg 1 a sok közül, egyébbként még egy sem. Ha vállalkozó vagy és valamit újítani szeretnél, akkor ne a barátaidat, ne a családot, ne az alkalmazottaidat, ne a szakmabelieket kérdezd meg, hanem a célcsoportodat. Azokat, akiknek a termékedet/szolgáltatásaidat el szeretnéd adni. Erről korábban már részletesen kifejtettem a véleményemet, nem akarom ismételgetni önmagam. Ha érdekel, a jobb oldalon a linkek között katt a Piackutatásra.
Szép napot és bőséges bevételt kíván
Károly Vajdaságból.
By Károly on 09/12,2008, at 22:06