Nagybevásárlás. Sokan vannak, akik ismerik ezt a kifejezést. Arra utal, hogy a megszokottól nagyobb mennyiségben vásárolunk, mondjuk heti vagy inkább havi szükségletnek megfelelően. És akkor a mindennapokban elegendő csupán a friss áruért, az időközben felmerült szükségleteknek megfelelően üzletbe menni. Igen ám, de hol vásároljunk egy hétre/hónapra előre?

        A klasszikus boltok tulajdonosaitól gyakran hallom, hogy a szupermarketek tönkre teszik őket, náluk legfeljebb csak az apró-cseprő dolgokat veszik meg. A „nagy pénzt” már az áruházakban hagyják a vevők. Valóban sok helyen így van, és az áruházak valóban sok pénzt elszívnak a környékről. Ám van egy jó hírem: Nem feltétlenül kell, hogy ez így legyen. Ebben a blogbejegyzésben erről mondom el véleményemet.

Ha érdekel, katt a következő sorban a „(Dalje)” szóra.

        Úgy alakult, hogy a napokban az egyik népszerű megamarketben vásároltam. Lenyűgöz a szinte végtelen választék. És kiábrándítanak a pénztárak előtt kígyózó szintén végtelen sorok. Határozott típusú vevő vagyok, vagyis pontosan tudom, mit szeretnék venni, általában nem engedek a csábításnak, és nem is téblábolok órák hosszat a polcok között. (Ezért is nem szeretnek velem jönni vásárláskor :-) Így történhetett meg, hogy több időt vett el tőlem a sorban állás, mint maga a vásárlás. Máskor viszont azzal töltöttem sok időt, hogy az átláthatatlan méretű üzletben keresgéltem a szükséges árut.

        Most viszont a vásárlás közben ért az az élmény, amit szeretnék veled megosztani, és ami nagyon jól használható a konkurenciát jelentő bevásárlóközpontok ellen. Még akkor is, ha éppen ott figyelhető meg leginkább. Íme a történet:

        A hűtőpultok előtt ácsorogtam (vártam a soromat) és nézegettem, hogy melyik szalámiból és sajtból vásároljak. Csupán néhány lépésnyire tőlem egy nagyon kedves és csinos hölgy kolbászféléket és szalámiféléket kínált kóstolásra. Aki már járt szupermarketben, biztosan látott ilyet. Ízlésesen elrendezve többféle hidegfelvágott felszeletelve, fogpiszkálóval és papírszalvétával. Nem bírtam ellenállni a kísértésnek, hiszen ott megízlelhettem azt, amit sorban állva csupán a hűtőpult üvegén át nézegethettem. Micsoda különbség!

        Az igazi meglepetés az volt a számomra, hogy a hölgy minden termékről tudott valamit mondani. „Ez pikánsan csípős. Változatossá teszi a reggelit vagy a vacsorát.” „Ez házikolbász. Fűszerezettsége, kinézése, összetétele pontosan a házikolbászé.” „Ha hidegfelvágottat tálal, akkor ezt vétek lenne kihagyni. Különösen, ha szeretik a kulent (=téliszalámi).” És így tovább. Ahogyan sorba kóstoltam a teljes kínálatot, sorra mondott egy-két mondat ismertetőt. És amikor már azt látta rajtam, hogy a választáson töröm a fejem, akkor elmondta az árakat. „Ezek itt ennyibe kerülnek, ez a csoport pedig annyiba, a legfinomabbak – és mutatta kezével, hogy melyek – pedig amannyiba. De most akciós árak vannak, és mindent x %-al olcsóbban adunk.” És máris mutatja a standja mellé állított pultocskán, hogy melyik darab (vákuum-csomagolás) hozzávetőlegesen mennyibe fog kerülni.

        Talán mondanom sem kell, hogy nem mentem vissza a hűtőpulthoz, hogy onnan válasszak, még a szeletelés kedvéért sem.

Mi történt?

1. Részletes ismertetőt kaptam a teljes kínálatról.

2. Meggyőződhettem a kínálat belső tulajdonságairól is (íz).

3. Figyelmesek, udvariasak voltak velem.

4. Ügyesen lezárták az értékesítési folyamatot, aminek a vége vásárlás lett.

5. Az akciózott (=bemutatott) áruból vásároltam.

(Hiányosságként viszont megemlítem, hogy a hölgy egyetlen egyszer sem mondta, hogy melyik vágóhíd termékeit kóstolgatom. Ma sem tudom, mert később a csomagolást egyszerűen eldobtuk. Pedig ízlett a termék, máskor is vennék belőle, ha tudnám, hogy hogyan keressem.)

Tanulság

        Ha te is kiskereskedő vagy, akkor a legnagyobb fegyvered az áruismeret lehet. A szupermarketben ugyan hatalmas a kínálat, de szinte semmit sem tudnak az áruról. Kivételt csak az éppen akciós termékek jelentenek. Te viszont a sarki vegyesboltban, vagy ha szaküzleted van, mindent tudsz a termékről. És miért nem tehetnéd meg, hogy a tétovázó vásárlónak átnyújtasz egy vékonyka szeletet a házikolbászból? (Ha mást árulsz, akkor viszont azt teszed kóstolhatóvá, kipróbálhatóvá.)

        A most tárgyalt értékesítést leginkább a bevásárlóközpontokban láthatod. Ők fejlesztették ki. Fordítsd ellenük, hiszen te minden áruról és minden vevőnek tudsz ismertetőt adni, akár ennél részletesebbet is. A Te vevőid is meggyőződhetnek a termék minőségéről. Te is lehetsz udvarias, figyelmes, előzékeny. És Te is tudod mosolyogva átnyújtani az árut a vevőidnek. Sőt! Te ezen a téren sokkal előnyösebb helyzetben vagy, mint a megamarket. Te ismered a vevőidet. Egy részét biztosan név szerint is. Nálad mindennapos lehet az, ami a megamarketben csak akció. És Nálad még csak sorban sem kell állni érte.

        Ha a marketing üzeneteidben ezeket az előnyöket tűzöd a zászlódra, biztosan nem hagynak el a vevőid a megamarket miatt.

Szép napot és bőséges bevételt kíván
Károly Vajdaságból
Mekkora az a bevétel, ami neked már sok lenne?