Szövegírási trükkök – 2. rész

        Egyik korábbi blogbejegyzés folytatásának is tekinthetjük ezt, hiszen mindkettőben arról van szó, hogy hogyan írjunk hatékony szöveget. Szándékosan nem azt írtam, hogy hatékony reklámszöveget, vagy marketingszöveget. Ezek a szabályok ugyanis érvényesek akkor is, ha nem eladni akarsz, csupán szeretnéd, ha a hallgatóságod/olvasótáborod elfogadná véleményedet. Ilyen helyzet viszont igen gyakran előfordul.

        A második, jól bevált módszer: Hass az érzelmekre!

        A folytatáshoz katt a következő sorban a „(Dalje)” szóra.

        „Lyukat beszéltem a hasára, mégsem ért semmit!” – ugye ismerős ez, vagy az ehhez hasonló siránkozó mondat. Azt fejezi ki, hogy összehordtunk mindent, ami csak eszünkbe jutott, mégsem volt ereje a meggyőzésnek. Ez bizony gyakran megesik. Sok lehetséges oka van ennek. Mégis az esetek nagy többségében az a baj, hogy nem hatottunk a célcsoport érzelmeire.

        Most egy kis történelem. (Ha nem érdekel a reklámok fejlődése, nyugodtan ugorj a következő bekezdésre.)

• Az 1900-as évek legelején a termék tulajdonságait emelték ki. (Jé! Ez még mindig él!?) A „Mi ez?” kérdésre válaszolt a reklám.

• 1925-től mindinkább az előnyről beszéltek. „Mire jó?”

• Igazi áttörés volt az 1950-es évek elején, amikor az élmény vette át a fő szerepet. „Mit érzek?”

• Az ezredforduló viszont a „Ki vagy te?” kérdéssel a vevő azonosítását hozta.

         A reklámpszichológia szerint kiemelt fontosságúak az érzelmi motivációk. Ezek nélkül nincs hatékony reklám, alkalmazásuk viszont megtöbbszörözheti az eladást.

        Nézzük, mi sorolható az érzelmi motivációk közé!

        Nyolc fő motiváló érzelmet emleget a szakirodalom: gazdagság, szépség, egészség, népszerűség, biztonság, belső béke, szabadidő, szórakozás.

        Claude Hopkins amerikai reklámszakember a vásárlásra buzdító okok közt első sorban a kíváncsiságot említi. Az ember információra éhes lény. Figyelmét a nem túl komplikált, de mégis érdekes tények vonzzák.

        Mások más motívumokat emelnek ki: félelem, bűntudat, büszkeség, harag, szabadságérzet...

        A te kínálatod vajon melyik motivációval hozható leginkább összefüggésbe? Lehetővé teszi, hogy a vevőd gazdaggá váljon? Széppé teszi őt? Megőrzi vagy visszaadja az egészségét? Népszerűvé teszi szűkebb, vagy tágabb közösségében? Nyújt-e olyan biztonságérzetet, amire vágyik? Lehetséges, hogy belső békét adsz el, amikor megveszik tőled a termékedet? Ha nálad vásárolnak több lesz a szabadidejük? Vagy inkább a felhőtlen szórakozást jelenti a te kínálatod?

        Biztos vagyok benne, hogy a vállalkozások e nyolc motiváló erő között megtalálják azt, ami leginkább jellemző kínálatukra.

        Megtörténhet, hogy egyik-másik motivátor negatív töltetűnek tűnik, másikakról pedig azt gondolod, hogy nem eléggé hatékonyak. Lehetséges. Ám a gyakorlat bizonyítja, hogy ezek hatnak. Csupán ügyesen kell választani közülük, hiszen nem alkalmazhatod mindet egyetlen kínálatra. Talán éppen ezért érzed úgy, hogy nem mindegyik felel meg neked.

        Az érzelmi motiváció valódi „csodabogár”. Óriási meglepetéseket tud okozni. Egyazon terméket több motivációval is kínálhatsz, és legyél rá felkészülve, hogy ott lesz a legjobb eredményed, ahol nem is vártad.

        Ha barkácsszerszámokat kínálsz, akkor gazdaggá válhatok, biztonságban érezhetem magam (a balesetek vonatkozásában), elnyerem belső békémet, hasznosan töltöm a szabadidőmet? Ha kozmetikumokról van szó, akkor szép leszek, egészséges leszek, népszerűvé válok, növeli az önbecsülésemet?

        Érdemes kipróbálni és mérni több megközelítést is. Ha több változatban készíted el szövegedet, és nagyjából hasonló összetételű célcsoportnak juttatod el, akkor a reakciójukból jól kiolvashatod, hogy melyik motiváló hat leginkább az érzelmekre, vagyis a vásárlásra.

Készülj fel rá, hogy sok meglepetésben lesz részed, ha kipróbálod ezt a módszert!

Szép napot és bőséges bevételt kíván

Károly Vajdaságból.